Gyakran felmerül az a kérdés a fogászati kezelések kapcsán, hogy hány alkalommal is kell megjelenni a fogorvosnál ahhoz, hogy elkészüljenek. Ez természetesen mindig az adott beavatkozástól függ, valamint attól, hogy közben nem merül-e fel valamilyen előre nem látott komplikáció. Csak egy gyors példa: a fogtömés egy ülésben megvan, de kiderülhet, hogy az adott fogat gyökérkezelni kell, ami további alkalmakat jelent.
De nézzük, hogy mire is számíthatsz az egyes fogászati kezelések során, azaz hogy számolj az időddel!
Fogászati kezelések, amikhez elég egyetlen alkalom
Kezdjük a legegyszerűbb beavatkozásokkal, vagyis azokkal, amikhez jó esetben elegendő mindössze egyszer felkeresni a rendelőt. A konzultációt most nem számoljuk, de azt érdemes észben tartani, hogy a fogászati kezelések elvégzését a legtöbbször állapotfelmérés előzi meg, hogy pontosan meg lehessen határozni a szükséges eljárásokat.
Fogtömés: a leggyakrabban alkalmazott fogászati kezeléshez a legtöbbször csupán egy ülés kell. Ezalatt kitisztításra kerül maga a szuvasodás, illetve elkészül az esztétikus tömés is, ráadásul mindez körülbelül fél óra alatt meg is van.
Direkt héjak: ha a fogfehérítés nem bizonyul elég hatékonynak az elszíneződés megszüntetéséhez, illetve valamilyen sérülés érte a fogat, például letört belőle egy darab, akkor a fogorvos úgynevezett direkt héjjal hozhatja rendbe a problémát. A töméshez használt kompozit anyagból egymásra felvitt vékony rétegek elkészítése szintén megvan egy alkalom alatt.
Esztétikai kezelések: legyen az a fogkő-eltávolítás, vagy a professzionális fogfehérítés, ha egyéb gond nincs a fogakkal, akkor ezek is csupán egy megjelenést igényelnek.
Amikhez pedig több idő kell…
A fentieken kívül gyakorlatilag az összes fogászati kezelés több alkalomból áll. Hogy egész pontosan hányból, az már egyénfüggő, pontosabban a fogak állapota határozza meg. Egy gyökérkezelés például 2-4, míg egy kivehető fogsor a konzultációt leszámítva 3-4 ülésben fejezhető be. Nagyjából ugyanennyi idő kell a fogászati hídhoz, illetve a koronához is a lenyomatvételtől a próbákig, majd a végleges beragasztásig.
Indirekt (kerámia) hájak: ez a beavatkozás annyiban különbözik a direkt héjaktól, hogy nem az orvos viszi fel a rendelőben, hanem előzetes mintavétel után a fogtechnikai laborban készítik el. Ebből rögtön az is következik, hogy nem elég egyszer elmenni a rendelőbe, minimum két-három alkalom kell hozzá.
Fogászati híd és korona: ha időtartamban nézzük, akkor 2-3 hét alatt készül el egy híd, illetve korona, amihez 3-4 alkalommal kell megjelenni a rendelőben. A fogak preparálását (csiszolását) követően lenyomatvételre kerül sor, amit a váz próbája, az esetleges korrekciók, végül a már kész fogpótlás beragasztása követ.
Kivehető fogsor: A folyamat az állapotfelméréssel kezdődik, amit a precíziós lenyomatvétel követ, majd jöhetnek a próbák és az igazítások. Mindez körülbelül 4-5 ülést vesz igénybe.
Implantátum beültetése és fogpótlás készítése: a gyógyulási folyamat hosszúsága (3-6 hónap) miatt a műgyökeres fogpótlás egy viszonylag hosszú folyamat. Különösen akkor, ha csontpótlás is megelőzi az implantációt. Éppen ezért azt is nehéz megmondani, hogy hányszor kell megjelenni a rendelőben, annyi azonban biztos, hogy 8-10 alkalom a minimum.
Fogszabályozás: a szükséges alkalmakat tekintve kétségkívül a fogszabályozás a csúcstartó, hiszen a kezelés akár 3 évig is elhúzódhat, miközben 1-2 havonta kontrollvizsgálaton kell megjelenni. Ezeken a találkozókon a fogorvos ellenőrzi a készüléket, és be is állítja azt. Illetve magának a fogszabályozónak az elkészítése is több ülésen történik, szóval igazán kitartónak kell lennie annak, aki szabályos fogsort szeretne.
A fogászati kezelések sora itt természetesen még nem ér véget, de talán ezek a leggyakoribbak. Azt azért mindenképpen érdemes megismételni a végén, hogy a fenti alkalmak csak becsültek: rengeteg tényező befolyásolja azt, hogy hány kezelés kell a tartós és esztétikus eredmény eléréséhez. Viszont kiindulópontnak jók lehetnek, így valamennyire lehet előre tervezni.