Sokat olvasni róla, hogy a fluorid vajon hasznos vagy káros a szervezetünk számára, a vélemények pedig igencsak megoszlanak ezzel kapcsolatban. A fluorid ugyanis amellett, hogy fontos szerepet játszik a fogzománc megerősítésében, okozhat többek között allergiás tüneteket, nagy mennyiségben mérgezést, valamint az úgynevezett fluorózis kialakulásáért is felelős.
De mi is ez a betegség, és hogyan előzhető meg?
Hogyan alakul ki a fluorózis?
Bár a fluorózis leginkább a gyerekeket érinti, nem árt tisztában lenni vele, hogy akár a felnőtteknél is jelentkezhet. A betegség jellemzően a maradó fogak fejlődése során, a fogváltás időszakában (8 éves kor körül) alakul ki, amikor az ásványi anyagok hiányos beépülése miatt a fogzománc sokkal porózusabbá és törékenyebbé válik. Ennek oka pedig a huzamosabb ideig tartó túlzott fluoridbevitel, ezért is hívják fel a szakemberek a figyelmet rá, hogy egyszerre több forrásból ne kapjanak a kicsik fluoridot, az ugyanis káros lehet.
Még egy lényeges információ: a fluorózis nem egyenlő a fluoridmérgezéssel! Ez utóbbi ugyanis hányással, hasmenéssel jár, és a fluorid nagyobb mennyiségű, rövid időn belül történő bevitele okozza.
Mik a betegség tünetei?
A fluorózis meglétére az állapot súlyosságától függően az alábbi jelek figyelmeztetnek:
- fehér foltok a fogzománcon;
- sárgás, barnás elszíneződések, amit márványozott fogazatnak is neveznek;
- a fog felszínének egyenetlensége;
- lyukak, apró mélyedések megjelenése a fogakon.
Ha ezek közül bármelyiket látod a saját vagy a gyermeked fogain, akkor feltétlenül forduljatok fogorvoshoz!
Hogyan történik a fluorózis kezelése?
A fluorózis kezelését az állapot súlyossága határozza meg. Enyhe esetben nem is kell hozzányúlni, de ha esztétikailag zavaró, akkor fogfehérítéssel lehet tenni ellene. A zománc mikroabráziója, azaz a legfelső, gyengébb rétegének eltávolítása mellett a direkt felépítés szintén opció: ekkor egy vékony, fehér kompozitréteg kerül az érintett fogra. Az indirekt héjak, amiket fogtechnikus készít el, ugyancsak számításba jöhetnek, túl nagy foganyagveszteség esetén pedig korona kerül a szóban forgó fogra.