Az első, a maihoz hasonló fogkrémeket az 1800-as évek közepén készítették el, bár már előtte is számos anyagot használtak a fogak ápolására. A régi idők „gyógyszerészei” például különféle dörzsölő hatású őrleményeket – többek között zúzott kagylóhéjat – kevertek össze illóolajokkal, így ezek a fogporok mechanikailag is tisztítottak, a gyógynövényeknek köszönhetően pedig, mint amilyen az eukaliptusz, a baktériumokkal és a gyulladásokkal is felvették a harcot.
Napjainkban viszont már teljesen természetes, hogy bemegyünk egy drogériába, és ott kedvünkre válogatunk az ízesítésekben, vagy éppen az egyes problémákra kifejlesztett készítményekben. Vérző íny? Érzékeny fogak? Fehérítés? Nem gond, hiszen a gyártók mindenre gondoltak. De vajon mi, akik naponta használjuk ezeket a termékeket, mennyit tudunk róluk? Nos, íme 5 érdekes tény a fogkrémről, amit talán nem tudtál.
1. A legtöbb fogkrém összetétele nagyon hasonló
Amikor fogpasztát kell választani, akkor az ember hajlamos elbizonytalanodni a hatalmas kínálat láttán. A végén aztán gyakran a csomagolás dönt, vagy az, hogy melyik reklámot láttuk legutoljára a tévében. Pedig nem kellene ennyit vesztegelni a polc előtt, ugyanis a fogkrémek összetevőinek listája nagyon hasonló.
Található bennük valamilyen csiszolóanyag, valamint detergens – szintetikus tisztító –, ami feloldja a szennyeződéseket, de a fluoridvegyületekről se feledkezzünk meg. A felsoroltak mellett olyan adalékok is kerülnek a pasztákba, mint a tartósítószerek, édesítők, kötőanyagok stb. A már említett speciális fogkrémekbe természetesen egyéb hatóanyagok is kerülnek, amik segítenek leküzdeni a gyulladást, vagy lelassítják a fogkő kialakulását.
2. A csiszoló hatású komponensek hatékonyabbá teszik a tisztítást
Ha arra gondolunk, hogy már évezredekkel ezelőtt rájöttek a csiszoló hatású anyagok előnyeire, akkor nem kell azon csodálkozni, hogy ezek az összetevők ma is megtalálhatók a fogkrémekben. Persze nem a smirglire kell gondolni, hiszen a modern pasztákba olyan „szelídebb” tisztító-polírozó komponensek kerülnek, mint a szilícium-dioxid, az alumínium-oxid, a kalcium-karbonát vagy a dikalcium-foszfát.
A felsorolt vegyületeket úgy fejlesztették ki, hogy hatékonyak legyenek, ugyanakkor ne károsítsák a fogzománcot.
3. A fehérítő fogkrémek valójában nem fehérítenek
A csiszoló hatású összetevők jó apropót szolgáltatnak rá, hogy a fehérítő fogkrémekről is beszéljünk egy kicsit. Már csak azért is, mert a fogfehérítés kapcsán mindig szóba kerül ez a megoldás is, azaz hogy van-e olyan hatékony, mint a rendelői kezelés. A válasz pedig mindig ugyanaz: nincs.
Ennek az a magyarázata, hogy a fehérítő fogkrémek valójában nem fehérítenek. Amit tesznek annyi, hogy a fogak felszínén lerakódott szennyeződéseket és elszíneződéseket távolítják el. A dohányzás, a kávé, tea stb. okozta foltokkal számolnak le a bennük található szemcsés anyagoknak hála, de arra nem képesek, hogy a fogak beleséjébe behatoljanak. Persze így is el lehet érni velük némi változást a fogak árnyalatában, de a folyamatos dörzsölésnek akár káros következményei is lehetnek az ínyre, valamint a fogzománcra.
Egy kis kitérővel érdemes megemlíteni az úgynevezett blue covarine nevű hatóanyagot is, amit szintén tartalmaznak egyes fehérítő paszták. Ez a pigment egyenletesen lerakódik a fogak felszínén, és ezzel optikai fehérítést végez.
4. A fluorid ellenállóbbá teszi a fogakat
Rengeteg fogkrém tartalmaz fluoridot, nem véletlenül. Ez az anyag ugyanis áthatol a fogzománcon, és olyan területekre is eljut, ahová maga a fogmosás nem. Mivel remineralizáló hatású, „megkeményíti” a fog felszínét, ami így ellenállóbb lesz a cukrot kedvelő baktériumokkal szemben. Ebből következően pedig csökkenti a fogszuvasodás esélyét, tehát érdemes olyan pasztát választani, amiben van fluorid.
5. A „divatos” összetevők nem biztos, hogy hatékonyak is
Talán te is hallottál már az aktív szenes fogkrémekről, vagy legalábbis megakadt a szemed az ilyen paszták csomagolásán. Annyi biztos, hogy érdekes a fekete színű hab a szádban, de nem biztos, hogy érdemes bedőlni a marketingnek. A szenes fogkrémek ugyanis szintén a csiszoló szemcsék elvén működnek, és túl erős dörzsölés esetén elkoptathatják a fogzománcot. De természetesen ki lehet próbálni ezeket is, ha valaki szeret kísérletezgetni.