Újabb rend maradó fog? Egereknél már sikerült!

Ki ne álmodott volna arról, hogy a kiesett vagy kihúzott foga helyett új nő, és nem kell a fogpótlással bajlódnia? És arról, hogy ezekkel az új fogakkal körültekintően bánna? Nem halogatná a fogorvos felkeresését, egészségesen táplálkozna, betartaná a napi kétszeri fogmosást…
Mindez persze csak a képzelet világa, legalábbis egyelőre. Angol kutatók ugyanis az egerek fogainak tanulmányozása során megoldást találtak új fogak növesztésére.

Az állatvilágban mindenre találunk példát

Ha szétnézünk az állatvilágban, akkor azt látjuk, hogy a legtöbb hüllő és hal az élete során több „garnitúra” fogat is növeszt. Az emlősök többségének viszont, így például az embernek is, csak egy rend helyettesítő foga van, az egereknek pedig összesen csupán egyszer nő foguk, és egyáltalán nem rendelkeznek helyettesítő fogakkal.
Ebből pedig logikusan következik a kérdés: milyen mechanizmusok akadályozzák az újabb szett fogak kifejlődését?
Abigail Tucker professzor és Elena Popa, a londoni King’s College PhD hallgatója az egérfogak fejlődésének molekuláris elemzésével keresték a választ a problémára. A kutatásuk során a fogléc (lamina dentalis) génösszetételét vizsgálták, és azt, hogy az egerekhez hasonló tengerimalacok miért képesek második rend fogat növeszteni.

A Wnt jelzőmolekulák jelenthetik a megoldást

A Wnt jelzőmolekulákról azt kell tudni, hogy mindenhol megtalálhatók a biológiában. Ezek a részecskék felelősek az élőlények alapvető formájának kialakításáért, így a fogak növekedéséért is. A kutatók azt találták, hogy az egerekben a fogléc (RSDL) csírájában nincs jelen Wnt aktivitás – bár kialakul, de az első rend fog megjelenése után eltűnik.
Kifinomult genetikai technikák alkalmazásával a kutatók aktiválták a Wnt jel átvitelét az egér RSDL-ében, ami újraélesztette a struktúrát, és ennek hatására további fogak alakultak ki. Ez persze így nagyon bonyolultan és tudományosan hangzik, a lényege azonban annyi, hogy az egerek első rend fogai akadályozzák a második kifejlődését, megfelelő stimuláció után azonban ez megváltozhat.
A felfedezés az emberi fogak cseréje szempontjából is lényeges, ugyanis az állandó fogak mellett a fejlődés során az RSDL-hez hasonló struktúrákat azonosítottak. Azaz a fogak normál fejlődése során a második rend (maradó) fogak akadályozhatják meg a harmadik generáció megjelenését.
Az eddigi eredmények biztatók, és ki tudja, egy napon talán az ember is képes lesz harmadik rend fogat növeszteni.

Jelentkezzen be most!

Ilyen formátumban adja meg: 19800101
Ilyen formátumban adja meg: 06301234567
Scroll to Top