Elképesztő felfedezést tettek a University of Kansas kutatói egy 100 évvel ezelőtti ásatáson szerzett lelet alaposabb elemzését követően: egy neandervölgyi ember fogain őskori fogászati kezelés nyomait fedezték fel.
A 130 ezer éves fogakon szúrós tárgyak által okozott vájatokat és más kezelések eredményeit figyelték meg, amelyek egyértelmű bizonyítékai annak, hogy őseink már ezekben az időkben is megpróbálták orvosolni a különböző fogas bajokat.
Őskori beavatkozások
David Frayer, a University of Kansas antropológiai tanszékének professzor emeritusa szerint a leletek jól mutatják, hogy már a történelem előtti korokban is küzdöttek őseink fogászati problémákkal, és hogy ezeket a neandervölgyiek – jobb híján – saját maguk próbálták valahogy rendbehozni. Ha kellett, ma már barbárnak tetsző módszerekkel.
Frayer szerint külön érdekes volt látni, hogy a neandervölgyi ember pontosan úgy cselekedett, ahogy egy mai pácienstől elvárnánk. „Mindenkinek volt már fogászati problémája, és mindenki tudja, hogy milyen kellemetlen tud lenni egy begyulladt, tüneteket produkáló fog.” A fogak néhai tulajdonosa pedig mindent megtett, hogy ezeket a tüneteket valahogy enyhítse.
A Bulletin of the International Association for Paleodontology nevű folyóiratban publikált tanulmány szerint a kutatók négy egymás melletti őrlőfogat vizsgáltak meg, amelyek egy neandervölgyi ősember állkapcsának bal oldaláról származnak.
A horvát lelet új megvilágításba helyezi a dolgokat
A horvátországi Krapinában talált fogakat a Horvát Természettudományos Múzeum munkatársa, Davorka Radovcic, valamint egy fogorvos, Joseph Gatti, és a University of Pennsylvania egyik kutatója, Janet Monge is megvizsgálta, a tanulmányt pedig végül ők négyen szerezték.
A krapinai lelet több mint 100 éves, hiszen valamikor 1899 és 1905 között találták, még akkor, amikor a helyszínen aktív ásatások folytak. A fogakat viszont csak nemrég kezdte el vizsgálni Frayer és Radovcic, akik fénymikroszkóp segítségével kezdték el tanulmányozni a leleteket, és így vették észre a fogászati beavatkozások következtében kialakult karcolásokat, vájatokat, illetve a neandervölgyi halála utáni zománcsérüléseket.
Speciális fogpiszkáló használata miatt kialakult vájatokat már találtak 2 millió éves leleteken, részint azért is, mert a neandervölgyiek csontból készíthették ezeket az eszközöket, így azok nyomot hagyhattak a fogakon. Ennyire komplex beavatkozásokat viszont eddig még nem láttak máshol a neandervölgyiekkel kapcsolatban.
Frayer szerint nem meglepő, hogy a neandervölgyiek használtak fogpiszkálót, viszont a kutatók nem tudnak más fajról, amely ilyen sok más dologgal próbálkozott, hogy saját fogászati problémáját megoldja.
Őskori fogászat? Létezett!
