Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a fájdalomcsillapító és az antibiotikum a modern korok vívmánya, pedig egy friss kutatás épp azt bizonyítja, hogy már őseink is leleményesek voltak az orvoslás terén.
Az ausztrál Adelaide-i Egyetem kutatói ugyanis érdekes felfedezést tettek, miután összevetették három különböző lelőhely maradványait.
40 ezer éve is pusztító volt a fogkő
Laura Weyrich és munkatársai öt neandervölgyi ember fogait vizsgálták meg: a belgiumi Spy-barlangban, a spanyolországi El Sidronban és az olaszországi Breuil-barlangban talált emberfélék rágószerveiről lekaparták a fogkövet, és azokat DNS-vizsgálatoknak vetették alá.
Sokan már azt is érdekesnek találják, hogy az ősembereket is kínozta a fogkő, pedig már több százezer éves maradványokon is megtalálták ennek a nyomait a kutatók. Az ősember fogain lerakódott fogkőnek persze ma örülünk, hiszen az megőrizte a szájban, a légutakban és emésztőcsatornákban lévő mikroorganizmusokat és kórokokat.
Az ősi fogkő vizsgálatával így megállapítható, hogy milyen élelmiszert fogyasztottak őseink, vagy hogy milyen betegségek kínozták őket. A mostani vizsgálat azonban nem csak az étrendre fókuszált: Weyrich és munkatársai észrevette, hogy a három csoport eltérően táplálkozott, viszont az egyik egyednél igencsak érdekes dologra lettek figyelmesek a kutatók.
Fájdalomcsillapítás ősi módon
A spanyol neandervölgyiek a gyűjtögető életvitelből fakadóan vegetáriánusak voltak; az olasz ősemberek penészes növényeket fogyaszthattak; a mai Belgium területén élők pedig gyapjas orrszarvút, muflont és ehető tintagombát is ettek.
Az El Sidronnál talált neandervölgyiek egyike viszont fogtályoggal, valamint krónikus gyomor- és bélgyulladással küzdött. A beteg ezeket az igencsak kellemetlen problémákat fájdalomcsillapítóval és antibiotikummal próbálta kezelni, lévén akkoriban még nem volt divat a rendszeres fogorvosi kontroll, és szakemberekből is komoly hiány mutatkozott.
Hogy honnan tudjuk azt, mivel próbálkozott az ősi páciens? Onnan, hogy fogkövében nyárfa és penicillingomba DNS-t találták meg a kutatók.
A fájdalomcsillapításról a nyárfa levelében és kérgében található szalicilsav gondoskodott (ez az anyag van a mai aszpirintablettákban is), a penicillingomba pedig egy természetes antibiotikum, amivel a bélgyulladást próbálta enyhíteni a nagybeteg.
A kérdés persze az, hogy a fájdalmaktól szenvedő neandervölgyi honnan szerezte meg a tudást ehhez a kúrához, és hogy mi alapján tudtak őseink a különböző növények gyógyító hatásáról.
No Comments