A fogszuvasodáson túl: Miért nem éri meg elhanyagolni a szájhigiéniát?

A leckét remélhetőleg most már mindenki tudja: ha nincs fogmosás, akkor nincs szép mosoly. A fogászatok és a fogorvosok úton-útfélén elmondják, hogy ha nem tartjuk be a megfelelő szájápolási szokásokat, akkor azzal fogaink épségét és mosolyunk szépségét kockáztatjuk.
A fogszuvasodás ugyanis nem múlik el magától, ahhoz tömés kell; túl későn kezelve gyökérkezelés a probléma vége; a kapkodó (vagy elmaradó) fogmosás fogkőhöz vezet; a fogkő miatt pedig begyullad az íny és kihullanak a fogak.
Mi is számtalan cikket írtunk már a közvetlen következményekről, de azt csak kevesen tudják, hogy a kihagyott fogorvosi vizitnek és a szájápolási szokások elhanyagolásának nemcsak fogászati szövődményei lehetnek. Éppen ezért összeszedtünk három kutatást, amelyek megmutatják, hogy milyen rossz biznisz a hanyagság.

Az első következmény: Alzheimer-kór

A New York-i Egyetem 2010-es kutatása egyértelmű kapcsolatot mutatott ki az ínygyulladás és az Alzheimer-kór között, és erre a következtetésre 20 év alatt összegyűjtött adatok elemzése után jutottak a kutatók.
A vizsgálatban 152 személy vett részt, és a kutatók megállapították, hogy azok, akik ínygyulladással küzdöttek, azok rosszabb eredményt értek el a Digit Symbol Substitution Tezten, amelyet a verbális rövidtávú emlékezet mérésére használnak.
Bár a kutatás elismerte, hogy az elhízás, a dohányzás és a nem fogágybetegség által kiváltott foghiány is hatással lehetett a rossz értékekre, ettől függetlenül erős a gyanújuk, hogy az ínygyulladás okozta az alacsony teszteredményeket.
Egy másik, 2013-as vizsgálat ugyanis Porphyromonas gingivalis nevű baktériumot talált Alzheimer-kór miatt elhunyt páciensek agymintájában. Ezt a kórokozót amúgy a krónikus ínygyulladással hozzák összefüggésbe. Hogy miképp kerülhetett ilyen baktérium a szájüregből az agyba?
Szakértők szerint úgy, hogy a fertőzött területről a kórokozók bejuthattak a véráramba, amelynek segítségével távoli szerveket is megbetegíthettek. Így többek között az érintett páciensek agyát is.

A második következmény: a hasnyálmirigyrák

A Harvard School of Public Health 2007-es kutatása a fogágybetegség és a hasnyálmirigyrák között mutatott ki kapcsolatot. A fogágybetegség a fog tartószöveteinek gyulladása és sorvadása, amelyet az esetek többségében a kezeletlen ínygyulladás okoz. Vagyis egyenes következménye a rossz szájhigiéniának.
A bostoni kutatók a Health Professionals Follow-Up Study 1986 óta gyűjtött adatait vették alapul, amikor megállapították, hogy a fogágybetegségben szenvedőknek 64 százalékkal nagyobb az esélye arra, hogy hasnyálmirigyrák alakuljon ki náluk.
A Health Professionals Follow-Up Study merítése pedig nem is volt kicsi, hiszen az évtizedek során 51 ezer férfi adatait elemezhették ki. A kutatás során az is kiderült, hogy jelentős kockázatot jelent még a foghiány is.

A harmadik követekezmény: a szívbetegség

A legjobban kutatott szövődmények egyike a nem megfelelő szájhigiénia és a szívbetegségek közötti kapcsolat.
A brit University of Bristol és a dublini Royal College of Surgeons 2008-as kutatása például azt derítette ki, hogy azoknál a páciensnél, akiknek rosszabb a szájhigiéniája, nagyobb eséllyel alakul ki szív- és érrendszeri probléma.
A kutatók szerint a nagyobb kockázat oka ugyanaz, amint amit az Alzheimer-kórról szóló részben írtunk fentebb: az ínyvérzés miatt a baktériumok könnyedén bejuthatnak a véráramba, utána pedig azok a legveszélyesebb pontokon köthetnek ki, megbetegíthetve az ottani szerveket.
Jelen esetben a szivet.
Dr. Steve Kerrigan szerint a száj valószínűleg a legszennyezettebb terület az emberi szervezetben, lévén ott 700 különböző típusú baktérium él (és dolgozik) együtt. A konklúzió így egyértelműnek tűnik: oda kell figyelni a szájhigiéniára és az alapos szájápolásra, mert a fogszuvasodás csupán a kezdet.

Jelentkezzen be most!

Ilyen formátumban adja meg: 19800101
Ilyen formátumban adja meg: 06301234567
Scroll to Top