+36 20 669 5169 Bejelentkezés

Utoljára bújik ki és először megy tönkre: a bölcsességfog problémái

Bölcsességfogunk általában 18 és 25 éves kor között tör elő, alul és felül egyaránt. Normális azonban az is, ha a fog előbújása a fentebb említettnél pár évvel hamarabb vagy később kezdődik meg.

De mi tulajdonképpen a bölcsességfog? A szóban forgó rágószerv a 3. nagyőrlő, a fogsorban az utolsó, tehát a 8-as fog.

Már csak az a kérdés, hogy miért nevezik bölcsességfognak? Azért, mert évekkel a többi fog után nő ki, amikor a közhiedelem szerint, a legtöbb tudás van az ember birtokában.

8-asok a hétköznapokban

A bölcsességfog kibújása már önmagában is fájdalommal járhat, a fog előtörése pedig akár évekig is elhúzódhat. Három különböző esetet különböztethetünk meg, ha bölcsességfogak előtöréséről van szó.

Az első két esetben szükséges némi szerencse és jó genetika is. Először is szerencsés az, akinek az ínye egyszerűen kiengedi” a fogat anélkül, hogy az túl nagy fájdalommal járna, vagy orvosi beavatkozásra lenne szüksége. Aztán még mindig jól járt az a páciens, akinek fogorvosa tud segíteni a bölcsességfogaknak kibújni.

Ha az orvos úgy ítéli meg, a fog elő tud törni magától, csak egy kis asszisztencia kell egy apró, ínyen ejtett metszés képében, hogy a fog előtti akadályt (tehát a nyálkahártyát) eltávolítsa. Ezzel pedig szabad utat ad a fog előtörésére.

A harmadik esetben, viszont már nincs túl szerencsés helyzetben a páciens. Helyhiány vagy csontos akadály esetében ugyanis érdemes eltávolítatni a bölcsességfogat. Ez a megoldás akkor is meggondolandó, ha a bölcsességfog pozíciója rossz, mivel előfordulhat, hogy a nyálkahártya alatt vízszintesen helyezkedik el.

A bölcsességfog okozta gyakori problémák

1. Nem mindegy, hogyan helyezkedik el

Bölcsességfogak esetében a leggyakoribb probléma az, hogy a páciens szájában nincs elég hely ahhoz, hogy a fogak a megfelelő helyen és irányban tudjanak kibújni a nyálkahártya, azaz az íny alól. Ebben az esetben megkülönböztetünk totális, tehát teljes, illetve partialis, azaz részleges retentiót.

Totális retentió alatt azt értjük, amikor a bölcsességfog teljesen az íny alatt marad. A partialis retentió esetében pedig a bölcsességfog koronájának egy része kibújik az íny alól, viszont nem normális helyzetben helyezkedik el.

2. A helytelen szájápolás akár gyulladáshoz is vezethet

Az ember logikusan azt gondolná, ha a bölcsességfog nő ki utoljára, az is megy tönkre a legkésőbb. Mivel a 3. nagyőrlő a fogsorban leghátul helyezkedik el, ezért különösen nehéz rendesen megtisztítani őket, ami a bölcsességfog szuvasodásához is vezethet.

A bölcsességfog kibújása nincs minden esetben teljesen akadályozva. Amennyiben a fog egy része ki tud bújni a nyálkahártya alól, akkor a fog és az íny között tasak jön létre, amibe ha kórokozók kerülnek, gyulladást okoznak. A helytelen fogmosás következtében a tasakban maradt ételmaradékok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gyulladás okozta fájdalom ne szűnjön meg egyhamar. A gyulladás szájzárral, magas lázzal és duzzanattal is járhat.

3. Az ínyben rekedt bölcsességfog

Az alsó állcsontban ki nem nőtt bölcsességfog idegbántalom-szerű fájdalmakat okozhat, aminek oka, hogy az állkapocsban lévő idegekhez közel helyezkedik el. Az itt keletkezett nyomás miatt borzalmasan érzékennyé válik az íny, hiszen a fog folyamatosan nekifeszül a nyálkahártyának. A fájdalom a tompa nyomástól egészen a heves fájdalomig terjedhet.

4. Egymásra torlódott fogak

Amennyiben a fogak egymásra torlódnak és túl szorosan helyezkednek el, a fogszuvasodás és az ínygyulladás esélye is jelentősen megnő, amely végül fájdalommal, fogvesztéssel is járthat.

A torlódás következtében olyan mértékű fájdalom alakulhat ki, ami akár a hallójáratokra, valamint a szem-, és szájüregre is sugározhat.

Author Info

dunadental

No Comments

Comments are closed.