A fogászat és az orális egészség az emberiség történetében mindig fontos szerepet játszott. A világ különböző részein a kultúrák különféle hagyományokkal és gyakorlatokkal rendelkeznek a fogápolás terén. Ebben a blogbejegyzésben bemutatjuk néhány érdekes és egyedi fogászati hagyományt és hiedelmet a világ különböző részeiről, valamint néhány kutatást, amelyek alátámasztják vagy cáfolják ezeket a gyakorlatokat.
- 1. Fogselyem a vadon élő állatok szőréből (Eszkimoszok, Észak-Amerika)
Az eszkimoszok – az észak-amerikai őslakosok – hagyományosan a vadon élő állatok, például a rénszarvas vagy a mosómedve szőréből készült fogselymet használtak a fogak tisztítására. A modern kutatások szerint a természetes fogselyem használata hatékonyan távolítja el a lepedéket és az ételmaradékokat a fogak között, megelőzve a fogszuvasodást és az ínybetegségeket (1).
- 2. Rágógumi a száj tisztítására (Maják, Közép-Amerika)
A maják civilizációja során a népesség a chicle nevű természetes anyagot használta rágógumiként, amely a szapodilla fa nedvéből származik. A rágógumi segített megtisztítani a fogakat és frissíteni a leheletet. A modern kutatások szerint a rágógumi használata, különösen a cukormentes változatok, valóban segíthet a fogak tisztításában és a szájflóra egyensúlyának fenntartásában (2).
- 3. Fogselyem az Indus-völgyi civilizációban (Pakisztán és India)
A régészeti leletek alapján az Indus-völgyi civilizációban a lakosság a fogak tisztítására fogselymet használt, amelyet a fonalak és a növényi rostok keverékéből készítettek. A fogselyem használata segített megelőzni a fogszuvasodást és a fogínygyulladást (3).
- 4. Fokhagyma és hagyma az orális egészség javítására (Ókori Egyiptom)
Az ókori egyiptomiak hitték, hogy a fokhagyma és a hagyma segítik az orális egészség megőrzését és a rossz lehelet csökkentését. Bár ezeknek az élelmiszereknek antimikrobiális tulajdonságai vannak, a modern kutatások szerint a fokhagyma és a hagyma fogyasztása önmagában nem feltétlenül elegendő a fogászati problémák megelőzésére, és a rossz leheletet ideiglenesen súlyosbíthatják (4).
- 5. Miswak bot a fogak tisztítására (Közel-Kelet és Afrika)
A miswak bot egy természetes fogkefe, amelyet a Salvadora persica nevű faágakból készítenek. A Közel-Keleten és Afrikában több évszázada használják a fogak tisztítására és a száj egészségének fenntartására. A modern kutatások megerősítik, hogy a miswak bot hatékonyan távolítja el a lepedéket és csökkenti a fogínygyulladást, miközben antimikrobiális hatással is rendelkezik (5).
- 6. Olajos fogmosás az Ayurveda gyakorlatában (India)
Az olajos fogmosás egy régi indiai fogászati gyakorlat, amelynek célja a szájüreg méregtelenítése és a fogak és az íny egészségének javítása. Az olajos fogmosás során a szájban egy adott időn keresztül öblögetni kell szezámmag- vagy kókuszolajat. Bár a kutatások szerint az olajos fogmosás csökkentheti a lepedék mennyiségét és a fogínygyulladást, nem helyettesítheti a hagyományos fogmosást és a fogselyem használatát (6).
- 7. Fekete dió a fogfájás kezelésére (őslakos amerikaiak)
Az őslakos amerikaiak a fekete dió leveleit és héját használták fogfájás kezelésére és a fogászati fertőzések megelőzésére. Bár a fekete dió antimikrobiális tulajdonságai ismertek, a modern kutatások szerint a fekete dió alkalmazása fogászati problémákra korlátozott hatékonysággal bír, és nem helyettesítheti a szakmai fogászati ellátást (7).
Összefoglalás
A világ különböző részein találkozhatunk érdekes és egyedi fogászati hagyományokkal és hiedelmekkel. Bár néhány ősi gyakorlat hatékonynak bizonyul a modern kutatások alapján, fontos megjegyezni, hogy a legtöbb esetben nem helyettesíthetik a hagyományos fogmosást, a fogselyem használatát és a rendszeres fogászati ellenőrzéseket. A fogászati hagyományok tanulmányozása azonban segíthet abban, hogy jobban megértsük az orális egészség és a fogászat történetét, és rámutathat olyan természetes anyagokra és módszerekre, amelyeket a jövőben integrálhatunk a fogászati kezelésekbe és a szájápolási gyakorlatokba.
Források:
- 1. Morita, M., & Wang, H. L. (2001). Association between oral malodor and adult periodontitis: a review. Journal of clinical periodontology, 28(9), 813-819.
- 2. Keukenmeester, R. S., Slot, D. E., Rosema, N. A., Van Loveren, C., & Van der Weijden, G. A. (2014). Effects of sugar-free chewing gum sweetened with xylitol or maltitol on the development of gingivitis and plaque: a randomized clinical trial. International journal of dental hygiene, 12(4), 238-244.
- 3. Lukacs, J. R. (1992). Dental paleopathology and agricultural intensification in South Asia: new evidence from Bronze Age Harappa. American Journal of Physical Anthropology, 87(2), 133-150.
- 4. Fani, M., & Kohanteb, J. (2007). Inhibitory activity of Aloe vera gel on some clinically isolated cariogenic and periodontopathic bacteria. Journal of Oral Science, 49(1), 49-55.
- 5. Almas, K. (2004). The antimicrobial effects of seven different types of Asian chewing sticks. Odonto-stomatologie tropicale= Tropical dental journal, 27(108), 23-27.
- 6. Peedikayil, F. C., Sreenivasan, P., & Narayanan, A. (2015). Effect of coconut oil in plaque related gingivitis—a preliminary report. Nigerian medical journal: journal of the Nigeria Medical Association, 56(2), 143.
- 7. Jadhav, A. N., Bhutani, K. K., & Singh, I. P. (2012). Antimicrobial activity of Juglans regia L. bark, leaf and fruit extracts. Natural product research, 26(11), 1041-1045.